10 legfelkavaróbb festmény

Gyakori kritika a tévé, vagy még inkább a videojátékok ellen, hogy erőszakosak és véresek, de mi a helyzet a művészettel? Merthogy a festészetben is találhatunk bőven olyan alkotásokat, amik felkavaró témákat ábrázolnak és nem biztos, hogy szeretnénk kirakni őket a nappali falára. 

10. Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje (The Garden of Earthly Delights - Hell) (részlet) 
Rengeteg pokolbeli szenvedést ábrázoló festmény közül a képet kiemeli szürrealisztikus hatása és monumentálisa. A triptichon (három részből álló szárnyas oltárkép) másik szárnyán a Paradicsom is megjelenik, de Bosch főleg a sötét tónusú pokol ábrázolásáról lett híres. Mindent megmutat, amitől a középkori ember rettegett; háború borzalmai, kínzókamrák, démonok és emberhússal etetett eltorzult állatok – csak hogy néhányat említsünk. 

9. Caravaggio: Salome Keresztelő Szent János fejével (Salome with the Head of John the Baptist) 
Valójában két kép is létezik ezzel a címmel, az itt látható Londonban, a párja Madridban van kiállítva. A háttértörténet szerint Keresztelő János elítélte Heródest, amiért testvére feleségét vette el. A nő bájait felhasználva elérte, hogy a király esküt tegyen neki; bármilyen kívánságát teljesíti. Anyja tanácsára azt válaszolta, “Akarom, hogy mindjárt add ide nékem Keresztelő János fejét egy tálban!”. Így került a kereszténység egyik meghatározó alakjának a feje aranytálcára. 

8. Francisco Goya: Szaturnusz felfalja gyermekét (Saturn Devouring His Son) 
A görög-római mitológia szerint Szaturnusznak megjósolták, hogy a hatalmát egyik gyermeke fogja megdönteni. Hogy ezt elkerülje és megőrizze pozícióját, a megszületendő utódokat sorban megette. Az isten kidülledt szemeiből és lassan eldeformáló testéből látszódik, hogy már nem önmaga, az őrület hajtja. Azt sugallja nekünk, “Nem fogom elveszíteni a hatalmamat”. A történet mégis úgy folytatódik, hogy Jupiter anyjának köszönhetően életben maradt és megfosztotta apját a tróntól.

7. Francis Bacon: Három tanulmány egy Keresztre feszítés alsó alakjaihoz (Three Studies for Figures at the Base of a Crucifixion) 
Francis Bacon ezt az alkotását tartotta művészetének alapjának és kezdetének, ugyanis itt fejlődött ki igazán a stílusa. A három élénk narancssárga vásznon egy-egy gyötrődő alakot láthatunk, akikről nem is lehet pontosan meghatározni, milyen teremtmények. A részben ember, részben állat karakterek anatómiailag teljesen eltorzultak, hiányoznak a szemei és végtagjai is, ráadásul természetellenes, kitekeredett pózban üvöltenek a fájdalomtól. 

6. Théodore Géricault: Egyszerű fejek (Severed Heads) 
Medúza tutaja c. festménye egy valós hajótörés borzalmait ábrázolta, mielőtt viszont fő műve elkészülhetett volna, több csendéletet is készített hullákról és levágott végtagokról, fejekről, hogy vissza tudja adni a halál természetét. A naturalista ábrázolásmódot kedvelő művész témáit elsősorban hullaházakból és kórházi bonctermekből szerezte, amiket otthon az ágya alatt vagy a tetőn tartott, hogy aztán megfigyelhesse, hogyan rothadnak el.

5. Pablo Picasso: Guernica (Guernica) 
A spanyol polgárháború során 1937. április 26-án németek bombázták a baszk várost, mely során rengeteg ártatlan civil vesztette életét. Az eseményre válaszolva (igaz, megrendelésre) készült a kép, ám az első francia kiállítás során még nem kapott kiemelkedő figyelmet. Azóta viszont ez lett a háborúellenesség szimbóluma. A fekete-fehér kubista festmény kaotikus módon ábrázolja a szenvedést és kegyetlenséget, ahogyan mind az emberek, mind az állatok arcán halálfélelem és pánik tükröződik. 

4. Peter Paul Rubens: Medúza fej (The Head of Medusa) 
Rubens képe a görög mitológiából ismert Medúza alakját ábrázolja, miután Perszeusz lefejezte a pajzsát felhasználva, ugyanis köztudott volt, hogy aki a szemébe néz, azonnal kővé dermed. Ovidius Átváltozásában azt olvashatjuk, hogy eredetileg egy gyönyörű hajadon volt, akit Poszeidón megerőszakolt Pallasz Athéné templomába, ezért az istennő bosszúból mérges kígyókká változtatta haját. A kép elborzasztó jellegét a földön fekvő Medúza szenvedő arca, az egymásba harapó kígyók és a vércseppekből átalakuló viperák adják. 

3. Edvard Munch: A sikoly (The Scream) 
Kétlem, hogy van ember, aki még nem találkozott volna a norvég festő ikonikussá vált festményével és könnyen meglehet, hogy a Mona Lisa után ezt a képet használták fel a legtöbben parodisztikus képek készítéséhez. Az expresszionista művet gyakran emlegetik a természet sikolyának is az eldeformálódott táj és vérvörös ég miatt. A nemtelen, kortalan karakter a modern kori elidegenedés, szorongás és félelem szimbóluma lett, mely lassan de biztosan halad a teljes őrület felé.

2. Bill Stoneham: A kezek visszautasítják (The Hands Resist Him) 
Sokak számára ijesztő lehet a szem nélküli gyerekek alakja vagy még inkább az ajtón levő apró kéznyomok. De ennél is kísértetiesebb a hozzátartozó történet, aminek köszönhetően a mű internetes legendává nőtte ki magát. 2000-ben a festmény aukcióra lett bocsátva Ebayen azzal a leírással, hogy a gyerekek olykor megmozdulnak, elhagyják a képet és megjelennek abban a szobában, ahol felakasztották a képet. Idővel egyre többen számoltak be arról is, hogy a kép nézése közben gyermek sikolyokat hallottak és egy láthatatlan alak szorítását érezték magukon. 

1. Frida Kahlo: A repülő ágy (The Flying Bed) 
Frida Kahlo egész életében szenvedett és iszonyatos fájdalmakat kellett kiállnia, ugyanis fiatalon egy buszbalesetben súlyos sérüléseket szenvedett. Eltört a bordája, medencéje, gerincoszlopa, kulcscsontja, tizenegy helyen a jobb lába, továbbá a hasa és a méhe is sérült, veszélyeztetve ezzel a nemzőképességét. A kép nem sokkal az elvetélése után készült. A festményen köldökzsinórnak tetsző fonalat tart, melyeknek végén egy-egy szimbólum található. A képen megjelenik többek közt a szülést ellehetetlenítő törött medencecsont, a halott magzat és egy csiga, ami az elvetélés lassú folyamatára utal.

Petra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése