Teaszünet

Szájhagyomány útján terjedő házi praktikák és mindennapos bölcsességek a szépségápolás világából, amik bármilyen hangzatosak is, nem biztos, hogy érdemes hallgatni is rájuk. Úgyhogy itt az ideje, hogy tisztázzunk néhány gyakori mítoszt és eloszlassuk a félreértéseket. 

A legtöbben fényvédőt jobb esetben csak a strandon használnak, városban való sétáláshoz, esetleg felhős időjárás esetén szinte elképzelhetetlen. Nemhogy télen. Pedig az időjárástól függetlenül mindennap kellene használni fényvédőt. Az UVA sugarak ugyanis a bőrrákért és bőröregedésért is felelősek, ráadásul az UVB sugarakkal ellenben, amik nyáron a legerősebbek, az UVA sugárzás szinte egész évben azonos erősségű. A rossz hír pedig, hogy áthatolnak a felhőkön és ablakokon is, úgyhogy lehet, nem érezzük a bőrünkön, valójában viszont mindennap ki vagyunk téve a káros sugárzásnak. 

Rengeteg nő kerüli a borotvát, ha szőrtelenítésről van szó és inkább alternatív megoldásokat keres, hiszen az elterjedt vélekedés az, hogy a borotvától a szőr megerősödik, sötétebb lesz. Valójában viszont a tudományos kísérletek sorra megcáfolták ezt a mítoszt. Amit borotválás után tapasztalunk, az csak illúzió. Tudni kell hogy a szőrszálak a napfény hatására kivilágosodhatnak, idővel pedig elkopnak, ezért van az, hogy a végük felé elvékonyodnak. Borotválás során viszont a szőr a töveknél kerül levágásra, pont a legvastagabb részénél, ezért tűnhet utána úgy, hogy megerősödött a szőr. Ha azonban hagyjuk teljesen kinőni, idővel megint elkopik, kivilágosodik és ugyanúgy fog kinézni, mint korábban.

Ha egy krémre rá van írva, hogy natúr vagy bio, az egyre több emberben pozitív benyomást kelt. Hiszen mennyivel jobban hangzik, hogy ásványi olajok helyett növényi olajakat kenünk az arcunkra. Elvégre ami természetes, az biztos nem árthat, igaz? Az igazság viszont az, hogy egy kozmetikum semmivel sem lesz hatékonyabb csak azért, mert természetes összetevőkből készült. Vannak növények, amik ráadásul többet ártanak, mint segítenek a bőrnek, ilyen például a levendula, ami nagyon gyakran allergiás reakciót okoz, pozitív hatást viszont nem tudtak bizonyítani eddig a kutatók. Úgyhogy mielőtt bármilyen krémet vennénk, érdemes alaposabban szemügyre venni az INCI listát, utánaolvasni az egyes összetevőknek, mielőtt beruháznánk egy natúrkozmetikumra.

A fogkrémet két ok miatt szokta az utca embere javasolni pattanások ellen; a baktériumölő és a szárító hatása miatt. Előbbiért a triklozán nevű anyag a felelős, ami régebben valóban megtalálható volt a legtöbb fogkrémben, ám amióta veszélyesnek minősítették, már nem sok fogkrémben található meg. Szárító hatással azonban valóban bírhat, ám ezzel egyidejűleg irritálást és hámlást is okozhat, ami érzékeny bőrre kifejezetten ártalmas lehet. Ráadásul a fluorid erősítheti is a gyulladást, így akár még súlyosbodhat is a helyzet. Szóval érdemes lenne a fogkrémet inkább rendeltetésszerűen használni, főleg mivel az eddigi kísérletek ezt a mítoszt sem tudták egyelőre megerősíteni.

A mítosz javára szól, hogy elrettentő hatással bír, az igazság viszont az, hogy nem számít, milyen hajszálunkat tépjük ki, nem fog megszaporodni. Csak akkor nőhet ki ugyanonnan több hajszál, ha két hajhagyma egyesül, ez azonban ritka szokott lenni. Egyébként is ha ez igaz lenne, pofonegyszerű lenne a hajdúsítás is, nem igaz? A rendszeres kitépéssel viszont legfeljebb annyit tudunk elérni, hogy végül egyáltalán nem nő ki a hajunk, mert ezzel azt az üzenetet küldjük a testünknek, hogy nincs szükségünk hajra azon a helyen. Úgyhogy ha zavar az ősz hajszál, érdemesebb lenne levágni vagy ha drasztikusabb megoldásra van szükség, festeni, de lehetőség szerint kerüljük a kitépést.